Elkerülné a népbetegséget? Egyen rendszeresen halat
Egy friss tudományos összegzésből kiderült: a rendszeres halfogyasztás alaposan csökkenti az emberek százmillióit érintő depresszió kialakulásának esélyét.
Egy friss tudományos összegzésből kiderült: a rendszeres halfogyasztás alaposan csökkenti az emberek százmillióit érintő depresszió kialakulásának esélyét.
A néhány hete életbe lépett menzareform, és a vele járó, egyes vélemények szerint sótlan, íztelen, sőt ehetetlen ételek foglalkoztatják a diákokat, szülőket és tanárokat egyaránt. Miután olvasóink is megosztották tapasztalataikat, mi is nekiálltuk menzát tesztelni, és egy héten keresztül egy budapesti általános iskola ebédlőjében fogyasztottuk az egészségesnek kikiáltott reformkaját. A sótlan húsok mellé meglepően ízes levesek társultak, a tányéron hagyott kevés maradékot viszont csak a tanárok poroszos szigorának tudtuk be.
Elrajtolt az iskolaév, vele együtt az átállás az egészséges közétkeztetésre. Kíváncsiak vagyunk, önöknek mi a tapasztalatuk az új menzai fogásokkal. Vajon kieszi otthon a hűtőt az éhesen hazatérő gyerek? Megy már a morgás szülői értekezleten, hogy minek kajapénzt fizetni, ha a moslékban landol a naponta kötelező fél liter tej többsége? Kitört már a lázadás a konyhás nénik közt, amiért nem tehetnek sót a főzővízbe? Írják meg nekünk, az önök óvodájában vagy iskolájában hogyan konvertálják át a való életbe a jogszabályban kidekázott mintamenzát!
Eddig azzal jött haza a gyerek, hogy a menzakaja rossz, ezért nem ette meg, pár hét múlva pedig azzal állíthat be, hogy most meg fura, új ételt adtak, ezért nem ette meg – ez a legsötétebb prognózis az alig pár hét múlva startoló közétkeztetési reform debütálásával kapcsolatban. Lehet egyáltalán jól menedzselni a váltást, miközben otthon a szülő továbbra is zsírosan, sósan vagy cukrosan főz? Vannak trükkök, amik segítenek a gyerekeknek átállni? Egyáltalán hogy futnak neki a szülők a mintamenza-reformnak, ha eddig az ehető menzakajáért csatáztak? Szülőket és szakembereket kérdeztünk, és csak egyvalami biztos: nem fog könnyen lecsúszni.
Egy amerikai professzor kutatásai szerint egészségesebben táplálkozunk, ha ezt a 3 tippet megfogadjuk, amikor étterembe megyünk.
Egy friss felmérés szerint háromból egy gyerek nem reggelizik, aki igen, az is egészségtelenül.
Mit bír még el a bolygónk? Van-e sárgaköves út a táplálkozásban? Egyáltalán, mit eszünk harminc év múlva? Ilyen s ehhez hasonló kérdéseket feszeget a most elkészült Globál menü cimű film, ami épp úgy lerántja a leplet a manipuláló multikról, mint a bio lobbiról.
Az iskolagyümölcs-program, valamint a magyar alma népszerűsítésére indult rendezvénysorozat. Az egyes állomásokon kóstoltatást tartanak, valamint online is lehet szavazni Magyarország kedvenc almafajtájára.
Bár a szülők jelentős része tisztában van az egészséges étkezés alapelveivel, sokszor még ők sem számolnak a rejtett cukor mennyiségével. Pedig gyermekeink felnőttkori egészségének életük első ezer napjában ágyazunk meg.
Jól neveltek nyelnek egyet, és megtartják a véleményüket. Mások felháborodottan tiltakoznak „nem vagyok én madár ” felkiáltással, és már szórnák is az etetőbe. Pedig az elfeledett, tökéletes gabonát, a kölest érdemes újra felfedezni. Megannyi csodás élettani hatása mellett sokféleképpen elkészíthető, olcsó és még szépít is.
Januárban lép életbe a transzzsírsav-tartalmat erősen korlátozó rendelet. A gyártók egy év türelmi időt kapnak, hogy a szív- és érrendszerre fokozottan káros anyagot kivonják a gyártásból.
Egy egészséges életmóddal foglalkozó egyetemi program érdekes adatokat is gyűjtött a magyar egyetemistákkal. Átlagos testtömegindexük 22,8, 43 százalékuk rendszeresen sportol, viszont kevesen esznek gyümölcsöt és zöldséget.
Az ombudsman szerint nincs jogi garancia arra, hogy az iskolai büfékben és az automatákból egészséges ételeket kínáljanak, ezért Szabó Máté biztos arra kérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy szabályozza a kínálatot, továbbá javasolta, hogy a fiatalok között kezdődjön felvilágosító munka az egészséges táplálkozásról.
A rossz táplálkozási szokások nyomán az utóbbi években olyan háborús betegségek szaporodtak el a brit gyerekek körében, mint a skorbut vagy az angolkór.
Fontosabbnak tartja az egészséges táplálkozást a szerelemnél, a jó párkapcsolatnál az amerikai nők 61 százaléka - derült ki egy élelmiszeripari kereskedelmi lánc felméréséből.
A magyaroknak csak 33 százaléka tudta eldönteni a zsír-, cukor- vagy sótartalom alapján, hogy melyik termék egészségesebb, ezzel a hazai válaszadók a legrosszabban teljesítők között szerepeltek a Consumers International és a Tudatos Vásárlók Egyesülete nemzetközi felmérésében.
Éhesen nem okos dolog élelmiszereket vásárolni, mert egyrészt minden kívánatosabbnak tűnik, másrészt erősebb a hajlam a kalóriában gazdagabb termékek megvételére.
A sztráséfek receptjei elmélyítik az egészségi problémákat, mint például az elhízás, mivel zsíros ételek fogyasztására bátorítják az embereket - állapította meg az angliai Coventryi Egyetem kutatóinak tanulmánya.
A fiatalok túlnyomó többsége szerint a bőséges reggeli, a meleg ebéd, a sok gyümölcs hozzátartozik a mindennapi étkezéshez, de táplálkozási szokásaik korántsem ideálisak. A 15-25 évesek 82 százaléka szerint kiadósnak, tartalmasnak kell lennie a reggelinek, de csupán 23 százalékuk kezdi mindig ezzel a napot – derült ki az Ipsos kutatásából, amelyet 500, 15-25 év közötti fiatal személyes megkérdezésével végeztek.
A sárga Nagymadár a Szezám utcából visszatér az amerikai politikába: ezúttal Michelle Obama first lady egészséges táplálkozást népszerűsítő programjában segédkezik.